Ha Balatonmáriafürdő főteréről délnek fordulunk, Balatonkeresztúrnak s a 7-es főútnak, ott, a keresztúri templomnál jobbra kanyarodva, a falu határában elérjük tüzépet és a benzinkutat, melyek mögül előbb még aszfaltos, azután már csak murvás, még odébb durva vízmosásos út vezet fel a szőlőhegyre. Az egyenes, helyenként összehajló fák és cserjék lombalagútjában vezető útról az első nagyobb jobbkanyarral letérünk, a Balaton felé fordulván, s feljutunk lassan a dombtetőre, honnan jó magasságból és messzeségből látszik már csak Keresztúr távlati képe, s tőle balra a Balaton, innenső s túlsó partjaival. A szőlős vidékek honunkban szokott képét mutatja a táj, a helyenként, az öregek kihalásával már műveletlen tőkesorokat, de, sok más vidékkel ellentétben, itt mindenféle értelemben vett építkezés is látható, nem csak düledezés és összeroskadás. Az út, minek minősége egyébként semmiféle kerekes járműnek nem való, később elnyújtott balkanyart vesz s úgy visz be Berény fölsőbb utcáiba. Mivel alig egy-két kilométeres a kis túlzással járhatatlannak is mondható útszakasz, érdemes egyszer fölvállalni, mert a látvány s a nyugodt hangulat kárpótol a kényelmetlenségért.

Képek nagyítása: jobb egérgomb, utána Kép megjelenítése