Az éjszakai vihar miatt végül nem tudtuk teljesíteni a betervezett össztávot, de nem vagyunk szomorúak és elégedetlenek, mert életünkben először vettünk részt ezen a túrán és átszárnyaltuk a határainkat, rekordot döntöttünk a kilométerek tekintetében és egy felejthetetlen élményben volt részünk! Jövőre szeretnénk újra csatlakozni és már tapasztaltabban, okosabban, erősebben és kedvezőbb éjszakai időjárással befejezni az egész Balaton-kört.
Fonyódról indultunk az északi part irányába, megbirkóztunk a hegyekkel, völgyekkel és a meleggel! Kicsit eltévedtünk Tomaj környékén, de Zánkától újra a kijelölt úton haladtunk. Világosnál egy utolsót kapaszkodtunk gyalog, Kenesénél már villámok cikáztak a fejünk felett, a fáradtságtól alig látva. A sötétben dinamóval tekertünk, néha az úttesten - megtévesztő zsákutca-tábla volt a kerékpárúton. Félelmetes volt!
A Siófok előtti vasútállomásnál úgy döntöttünk, hogy felülünk a vonatra.(ami véletlenül akkor jött és pont Fonyódig közlekedett) Ááá, nem azért, mert már uncsi lett volna a sík egyenes terep, vagy már hulla fáradtak voltunk :-) Ááá, dehogy - hanem mert szó szerint az orkán erejű szélvihart esővel megspékelve már nem találtuk fincsinek 170 kilométerrel a lábunkban. Számítottam a melegre, az emelkedőre, a fáradságra, a sötétre . . . de egy vihar már nem fért bele.
A sok kedves "bajtársnak" köszönjük a kedves Helló!, Kitartást! köszönéseket és a segítő útbaigazítást, a lányunknak, Anitának és barátjának, Lalinak pedig, hogy 110 kilométerig velünk tartottak! Köszönjük a lehetőséget - jövőre veletek ugyanitt!
Molinónkat a balatongyöröki strandnál fotózták le
|